gondolatok

  • Lassan, de biztosan jómagam is közelítek a bűvös 40-es számhoz, és azon kapom magam: keresem, mi áll jól színben, fazonban - és hogy ideje elkezdeni sminkelni :)

    Aztán persze rájövök, mindez nem is olyan könnyű. Már nem a sminkelés, az menne, ha...

     

  • Jó időnként összefutni régi ismerősökkel, váltani pár mondatot, kölcsönösen rácsodálkozni egymás gyerekeire -hogy nőnek-, aztán rendre belefutok egy hasonló mondatba:
    Még mindig gyöngyöt fűzöl? Ehhez hozzájárul egy sajátos arckifejezés is, amiben van óvatosság, hitetlenkedés, sőt, kételkedés, mintha azt kérdeznék ilyenkor: ez tényleg munka? Nem hagytál már fel ezzel az úri huncutsággal?

  • Ahogy visszaolvastam az egy évvel ezelőtti évértékelőmet, egyszerre volt bennem öröm és szomorúság.
    Öröm, mert sok minden megvalósult az ott leírtakból; és szomorúság, mert olyan válaszút előtt állok, aminél még nem tudom, hogyan lesz tovább.

     

  • Idén szeretnék többet írni a hitről, méghozzá a személyes megtapasztalásaimon keresztül. Nevezhetjük bizonyságtételnek is.
    2018 vége nem kevés lelki küzdelmet hozott, ezek még nem zárultak le - de tisztultak.

    A gondolatokat a Parókia.hu cikke indította el bennem.

  • Az idei karácsonyi készülődés nagyon nyugodtan zajlott - talán túl nyugodtan is; néha azon gondolkodtam, vajon mit felejthettem el?
    Aztán beköszöntött 24-e, és hiányérzetem volt, szó szerint, az érzések hiányoztak.

     

Vásárlóim mondták

Ágnes

Magyaros viselethez kerestem egyedi ,stílusos nyakéket, nem a szokásos úgynevezett " szőtt " kivitelezésben.
A párom ruháján lévő sújtás minta adott volt, ahhoz szerettem volna hasonlót találni.

Régiség vásárokban, kézműves kirakodó vásárokban keresgéltem. És Meskán. Továbbá könyörögtem iparművész barátnőknek, hogy találjanak ki valamit... De ILYET nem találhattam találtam máshol.:)

 

 

Go to top