>> Gyöngyékszer kezdőlapBlogAdvent, karácsonyKarácsonyi hagyományok hazánkban

Karácsonyi hagyományok hazánkban

Minden népnek megvannak a saját szokásai, hagyományai a Karácsony ünneplésével kapcsolatban.
De vajon honnan jönnek a hazánkban elterjedt  karácsonyi szokások, amelyek egy részét még ma is művelik?
A karácsonyi szokások egy része a vallási, egyházi rituálékhoz köthető - hiszen Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük-, míg a másik részük az állatok egészségéhez és a terméshez kapcsolódik.

A karácsonyi szokások közé tartoztak az alábbiak:

•    Régen a falusi házakban Karácsonykor piros terítő került az asztalra, mert  a piros az öröm színe.
•    Az asztal alá szalmát helyeztek, amivel annak állítottak emléket, hogy Jézus jászolban született. Úgy hitték, hogy ha ezt a szalmát az állatok alá teszik, akkor azok egészségesek lesznek.
•    Olyan ételeket fogyasztottak, amelyek jó termést és bőséget ígértek, ezért volt közkedvelt a bab, borsó, lencse, mák, dió és a hal fogyasztása Karácsonykor.
•    A karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.
•    A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak.
•    A gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
•    Szenteste nem szedték le az ünnepi asztalt, hogy ha a kis Jézus arra téved, ne maradjon éhes.
•    A karácsonyi és adventi időszak legismertebb néphagyománya a betlehemezés, ez a népszokás máig fennmaradt, bár egyre kevesebben művelik. A betlehemes játékot házról házra járva adják elő, és Jézus születésének történetét mutatják be.
•    December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása: ezen a napon mindegyik család bort vitt a templomba, hogy a pap megáldja azt. Mágikus jelentőséget tulajdonítottak az így felszentelt bornak, beteg embert és állatot gyógyítottak vele, és öntöttek belőle a hordókba is, hogy a bennük lévő bor ne romoljon el.

A karácsonyfa mindössze a 19. század óta található meg a magyar otthonokban.

Hazánkban először Brunswick Teréz martonvásári grófné állított karácsonyfát 1824-ben. 
Előtte termőágat, életfát  vittek a szobákba, amely az évről évre megújuló természet mágikus jelképe volt.
Egy népmonda így magyarázza meg a karácsonyfa eredetét: Amikor Krisztus Urunk a Földön járt, gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt húzta meg magát, ez azonban odaszólt neki: állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel utasították el féltükben a többi fák is. Az Úrnak ellenségei már a nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr megáldotta a fenyőfát: soha ne hullasd el a leveledet. Te légy a legdélcegebb és a legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.

Ma is érdemes emlékezni és felidézni ezeket a szép szokásokat.

FacebookTwitterGoogle bookmarkJP-Bookmark

Szóljon hozzá!

Az email címed nem fog mások számára megjelenni!


Biztonsági kód
Frissítés

Szállítási díjak

Előre fizetés esetén:

  • személyes átvétel Szigetszentmiklóson vagy Dunaharasztin: 0 Ft
  • csomagautomatába kérve: 890 Ft
  • PostaPont: 990 Ft
  • MPL házhoz szállítás: 1190 Ft

Előre fizetés lehet:
átutalás
CIB pénztári készpénzbefizetés (+300 Ft)
rózsaszín postai csekk
PayPal

Utánvét esetén:

  • csomagautomatánál: 1240 Ft
  • PostaPonton: 1340 Ft
  • MPL futárnál: 1540 Ft

Bővebben>>

Go to top