Mindig is szívesen alkottam, már az óvodában is az aznap készített dolgokat, hacsak lehetett, otthon is újra elkészítettem. Mindegy volt, hogy ragasztás, hajtogatás, festés vagy más, nagyon élveztem, hogy létrehozok valami újat!

Valószínűleg apai nagymamámtól örököltem a babrálás, bütykölés szeretetét, ő varrónő volt, emellett hímzett, horgolt, kötött rendületlenül. Komplett kosztümöket kötött magának és barátnőinek, órákig képes volt minden mást hanyagolva ülni és csinálni! És boldog volt, amikor elkészült...

Gyerekként nagyon sok időt töltöttem nála, megtanított a varrás alapjaira, hímezni és horgolni is.

A horgolás akkor lett kedves időtöltésem, amikor sokat ücsörögtem a gyerekeimmel a játszótéren a padon, és míg ők játszottak, jól jött ez a fajta kézimunka: vihettem magammal, letehettem, ha arra szükség volt.

Közben egy ideig honlapkészítéssel is bíbelődtem, jó volt ez a fajta kreativitás a gyerekek mellett, nem csináltam vele koszt, nem tudták összegabalyítani stb. A gportalon kezdtem, jó volt arra, hogy megismerkedjek a html alapjaival, valamint kitanuljam a Photoshop csínját bínját (na jó, itt még van mit fejlődni).

Aztán 2008. nyarán voltunk egy gyülekezeti héten, ahol egyik délután gyöngyözni lehetett. Pár nagyon egyszerű minta volt csupán, és távolkeleti gyöngyök színes kavalkádja, mindezt zöld horgászzsinórra lehetett felfűzni :D

Mégis elég volt mindez arra, hogy elkezdjek vele itthon foglalkozni.

Találtam pár egyszerű mintát én is, aztán egy ismerős anyuka adott egy linket, ahol a sógornője mutatja be alkotásait. Ő volt SziZsu.

Emlékszem, kb 2 órán át tapadtam a képernyőre. Ennyi szépséget lehet készíteni gyöngyből? Ezt meg kell tanulnom! Időben szólok, ez a "gyöngyitisz" fertőzés első tünete, itt még talán gyógyítható!

Nos, én végzetesen megfertőződtem, és eddig ez az első hobbim, ami tovább tartott pár hónapnál! Sőt, remélhetőleg hivatásommá is vált időközben...

Blogomon a legelső, zöld horgászzsinórra fűzött nyaklánctól kezdve minden eddigi munkám megnézhető.